|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-23 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rajka Péter 1997. április 24.Bejegyezték a Rajka Péter Társaságot. A non profit társaság az üzleti információkat gyűjti és közvetíti, a törvényeket akarja ismertetni, az oktatás is tevékenységi körébe tartozik. Farkas Mária elnök elmondta, hogy céljuk az internetes kapcsolatot megteremtése, a kis- és középvállalkozók információval való ellátása. Elképzelésük szerint a kisvállalkozó behozza információját és azt továbbadják másoknak, ingyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1998. január 24.Jan. 24-én székházat avathatott Kolozsváron a nyolc éve sikeresen működő Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/. Az avatáson megjelentek az RMKT-t megalakulása óta anyagilag és erkölcsileg támogató Magyar Közgazdász Társaság képviselői és Farkas Mária, a Romániai Magyar Vállalkozók Rajka Péter Társaságának elnöke is. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke rámutatott, hogy a székház vásárlásával és berendezésével megteremtették a feltételeket a minőségi előrelépéshez, ugyanakkor köszönetet mondott azon intézményeknek és alapítványoknak, amelyek lehetővé tették az ingatlan megvásárlását, így az Illyés Közalapítványnak, a Budapest Banknak és másoknak. Az RMKT könyvtára szintén a székházban, a Kövespad utca 12-ben működik. Az RMKT megjelentette nulladik hírlevelét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./1998. november 16.Nov. 15-én Egzisztenciateremtés-98 címmel szervezett vállalkozói fórumot a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A félszáz részvevő több olyan érdekes előadást hallgathatott meg, amelyek a gazdasági válság mélypontján levő Romániában különösen megszívlelendő adatokkal szolgáltak minden kisvállalkozó számára, akik tenni akarnak valamit a kilábalásért. Kerekes Gábor, a kolozsvári Tipoholding Rt. igazgatója A teremtés ellentmondásai a romániai valóságban címmel a romániai gazdasági haladás buktatóiról beszélt, kifejtve: a kisvállalkozóknak, a multinacionális cégekkel szembeni egyre erősödő versenyben az előnyei a helyismeret, a személyi kapcsolatok, a piac helyes ismerete. A román mezőgazdaság helyzete Kelet-Közép- Európában - erről dr. Vincze Mária, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott előadást. Manapság Románia sokban függ a mezőgazdaságtól (aktív lakosságának 40%-a dolgozik itt), az agrárkülkereskedelem sok éve deficites, és importvámokkal nem orvosolható ez az ágazat. A megoldás: versenyképessé kell válni. A hazai kisvállalkozónak már nem elegendő a helyi piacot ismerni, hanem távolabbra kell figyelnie - az európai piac alakulására. /Ördögh I. Béla: Vállalkozói Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2000. március 1.Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2000. szeptember 30.A szept. 15-24. között tartott 104. Budapesti Nemzetközi Vásáron megrendezték a Magyar Világ 2000 kiállítást és kulturális programsorozatot, amelyen az anyaország határain túlról érkezett 110 vállalkozó és művész számára biztosítottak lehetőséget termékeik, alkotásaik, törekvéseik, véleményük bemutatására. Erdélyből a Farkas Mária vezette kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi vállalkozásfejlesztési központok szervezésében negyvenen jutottak ingyenes kiállítási lehetőséghez. /Erdélyi kiállítók a millenniumi BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2000. október 25.A Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott Hunyad-Kőrösfő mikrorégió integrált gazdasági-szociológiai fejlesztése című projekt keretében elkészült és megjelent Kalotaszentkirály-Zentelke, Kőrösfő, Székelyjó (Săcuieu) és Kiskalota három - román, magyar és angol - nyelvű turisztikai monográfiája. A kötet a Román Falvak Országos Társulása és a Rajka Péter Vállalkozó Társaság együttműködésének eredménye. /Megjelent Bánffyhunyad-Kőrösfő vidékének turisztikai monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. november 17.Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2000. december 22.Dec. 15-16-án gazdasági-pénzügyi oktató programot és Forrásteremtés 2001 címmel vállalkozói fórumot szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A második napon Páll Tibor, az Európa Akadémia titkára előadásában kifejtette: ″a regionális együttműködések képezik az EU csatlakozás előszobáját″. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok, a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről beszélt. A fórum után az RPVSZ közgyűlést tartott, ahol elhangzott, hogy a nonprofit szervezet 1999-ben 16 tanácskozást rendezett, 2000-ben már 24-et. /Vállalkozói konferencia és fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./2000. december 28.A 2000-es évben az Új Kézfogás Közalapítványhoz (UKK) 288 gazdasági jellegű pályázati kérelem érkezett, amelyek összértéke elérte az 1 milliárd 300 millió forintot. A 2000-ben kihelyezett támogatások megoszlása országonként: Románia 61%, Ukrajna 24%, Jugoszlávia 10%, Szlovákia 4%, Magyarország 1%. A romániai magyar vállalkozók a következő támogatásokban részesültek: kamattámogatás, ISO minőségi támogatás (Romániából és Szlovákiából beérkezett 12 kérelem, ebből 6 a kolozsvári székhelyű Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége közvetítésével, nyertes 8 pályázat), mikrohitel, vissza nem térítendő támogatás, privatizációs - visszatérítendő támogatás. - Kolozsváron rendezték meg a Vállalkozásfejlesztési lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében című konferenciát, amely kiváló tapasztalatszerzési alkalmat biztosított a régió vállalkozásfejlesztési szakembereinek. Romániában és Szlovákiában 2001 nyarától beindul a SAPARD-programhoz kapcsolódó támogatás elindítása, amelyhez, például, felhasználják a bánffyhunyadi kistérség helyzetfeltárását szolgáló kérdőíves felmérésen alapuló esettanulmányt. A régió fejlesztési terveinek kidolgozása az ott élők javaslatainak figyelembevételével történik. /Fokozódott az Új Kézfogás Közalapítvány segítségnyújtása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2001. szeptember 19.A szept. 17-én megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásáron a Kárpát-medencei magyar vállalkozások bemutatkozását elsődlegesen az Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. Idén 114 Kárpát-medencei magyar vállalkozás kapott itt helyet, Romániából 45 vállalkozás van jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11 és Ukrajnából 7. Romániából a három kollektív szervező: a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége Kolozsvárról, a Pacplast Kft. Marosvásárhelyről és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov). A székelyföldiek fele, 12 Sepsiszentgyörgyről jött, hat Kézdivásárhelyről és egy-egy vállalkozó Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Illyefalváról, Bodokról és Kovásznáról. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ 2001. Mire vállalkoznak a Kárpát-medencei magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2001. november 19.Nov. 16-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) legújabb, Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyvét. Ezen Dávid Gyula (Polis Kiadó) azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a szakkönyv kezdi megtalálni a maga szakkiadóját. A szerkesztőbizottság tagjai közül elsőként Egyed Ákos arról az egyensúlyról beszélt, amelyet a vadkapitalizmus idején a homo ökonomikusz mellett a homo szociologikusz megjelenése biztosított. A kötetben a 19. és 20. században, de már az ezt megelőző korban is jelentkező erdélyi gazdasági gondolkodás jeles személyiségeinek (Bölöni Farkas, Rajka Péter, Kőváry László stb.) életműveiről készült tanulmányok szerepelnek. Csetri Elek a két világháború között és a pártállam idején a kontinuitás elvének, a tabutémák kalodájában vergődő erdélyi gazdaságtörténeti kutatások felszabadulásról szólt, ma ez az interdiszciplináris terület háborítatlanul művelhető. Nov. 17-én Kolozsváron, RMKT Kövespad utcai székházában az új előadóterem felavatása alkalmából tartottak ünnepséget. Előadásában Egyed Ákos Széchenyi és Erdély viszonyával foglalkozott. Péter György Széchenyi Istvánról, a magyar nemzetgazdaságtan megteremtőjéről beszélt. Csetri Elek Széchenyi és Wesselényi barátságáról szólva végigkövette a két reformpárti nagyság közös és eltérő vonásait. Somai József Brassai Sámuelnek a Széchenyi eszméiért való kiállásáról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar közgazdásznapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./2003. május 24.Máj. 17-én Székelyudvarhelyen megtartotta évi közgyűlését a Bethlen Gábor Alapítvány, amelyen a kuratóriumi tagokon kívül részt vettek az erdélyi vállalkozásfejlesztési központok küldöttei is, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) leköszönő igazgatója, Dobos András és Németh Attila, az újonnan kinevezett igazgató. Az UKKA által kiírt pályázati rendszer keretében az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a kis- és középvállalatok érdeklődése a pályázati lehetőségek iránt. Ebben az időszakban összesen 1905 pályázatot nyújtottak be a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozók. E pályázatok célja elsősorban az információs tudás közvetítése, a piacra jutás segítése, forrásbővítés, amihez tizenkétféle támogatási formát kínáltak. Ezek között kiemelt szerepet játszott a mikrovállalkozóknak nyújtható visszatérítendő pénzügyi támogatás. Ezt a rendszert Kolozs megyében több mint egy éve sikeresen működteti a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), a kihelyezéseket a vállalkozók időben törlesztették. /Ö. I. B.: Kisvállalkozók további támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2004. február 3.Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) által kiírt pályázatoknak köszönhetően sok romániai magyar kis- és középvállalat jut a fennmaradását és fejlődését biztosító támogatáshoz. Sokan, de távolról sem elegen. Farkasné Imreh Mária, az UKKA Közép-Erdélyre kiterjedő képviseletének, a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) vállalkozásfejlesztési központ elnöke beszámolt arról, hogy 1999–2003 között Romániában tizenhárom vállalkozásfejlesztési központ működött. Az öt év alatt összesen több mint 4 millió USD jutott el a 829 sikeres pályázóhoz (a jelentkezők 76%-ához). A legtöbbet a székelyföldiek vitték el, ott él a romániai magyarság 47%-a, de más vidékeken visszafogottabb az érdeklődés. Az RPVSZ révén 391 161 USD (a teljes UKKA-támogatás 10,85%-a) került 70 sikeres pályázóhoz, az elutasítottak száma 22 volt. /Ö. I. B.: Pályázni elsősorban akarni kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2004. április 19.Ápr. 17-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben kettős rendezvényt szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ). Előbb évi közgyűlését tartotta meg, amelyen jóváhagyták Farkas Mária elnöki beszámolóját, valamint a 2004-es költségvetési tervet, majd a tisztújítás nyomán a régi-új elnökség már a jövőbeli tennivalókról beszélhetett. A közgyűlést követte a kis- és középvállalkozóknak megtartott fórum. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus gazdasági attaséja az anyaország május elsejei EU-s csatlakozása után várható román–magyar és magyar–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság alelnöke, a város magyar vállalkozóinak a közügyeket támogató lehetőségeit vette számba. Lőrinczi Zoltán RPVSZ-igazgató az Új Kézfogás Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány által kínált forráslehetőségeket vázolta. /Ö. I. B.: Kis- és középvállalkozók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2004. június 4.Az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön (KTK) program keretében pénzügyi támogatást biztosít az anyaországon kívül élő és dolgozó magyar kisvállalkozóknak. A pályázat részleteiről tanácskoztak nemrég a Bihar megyei Borson, melyen Bodnár László, az ÚKKA képviselője, a hitelprogramot Romániában működtető székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, valamint az ÚKKA erdélyi területi megbízotti minőségében tevékenykedő tizenhét vállalkozásfejlesztési központ küldöttei vettek részt. A KTK program a kisvállalkozások beruházását maximum 70%-ban támogatja. A pályázati adatlapok a www.ukka.hu honlapról tölthetők le vagy a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége irodájában vehetők át. /Ördög I. Béla: Pályázati újdonság: Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. január 15.A Szülőföld-program keretében az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) idén 500 millió forint többlettámogatást nyújt a szomszéd államokban élő és dolgozó magyar kisvállalkozóknak. Emellett január 1-jétől az ÚKKA saját programja 460 millió forintot nyújt a pályázati feltételeknek eleget tevő hozzáfordulóknak. Az ÚKKA támogatása Erdély több megyéjében a kolozsvári székhelyű Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ) vállalkozásfejlesztő központ közvetítésével valósul meg. Elnöke, Farkas Mária adott tájékoztatást a támogatás igénylési módjáról. /Ördög I. Béla: Új Kézfogás Közalapítvány: 500 millió forint többlettámogatás várható. A cél változatlanul az anyaországon túli magyar vállalkozók megsegítése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2005. május 23.Szakemberek és kolozsvári földészek találkoztak május 21-én Kolozsváron. A Kolozsvár Társaság által szervezett hóstáti fórum célja az volt, hogy közösen vegyék számba a földészek restitúcióval, értékesítéssel, termeléssel, illetve érdekvédelemmel kapcsolatos gondjait. Salat Csilla, a Kolozsvár Társaság menedzsere, a fórum szervezője fontosnak tartotta, hogy a hóstáti közösség ügyei a Kolozsvárért dolgozó társaság figyelmébe kerüljenek. Makkay József előadásában a hóstáti közösség, a földművelésből-állattartásból élők gyors fogyására hívta fel a figyelmet. A 15 éve hiányzó világos agrárpolitika, a gyengén működő érdekvédelem, a szövetkezeti rendszer kiépítésének elmaradása a romániai magyar gazdáknak többszörös hátrányt jelent. Ilyen előzmények után nagyon nehéz lesz az EU-integráció kihívásainak megfelelni. Neményi Ágnes szociológus, egyetemi előadótanár a román kormány készülő új agrárpolitikájáról beszélt. Az uniós elvárások kényszere azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak mai 37 %-os aránya 15 %-ra csökken. Farkas Mária, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja, a Rajka Péter Vállalkozói Szövetség irányítója a különböző pályázati lehetőségekről is szólt. Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a gazdák idejében felismerjék lehetőségeiket. /Kisréti Zsombor: Földjei visszaadásában reménykedik a Hóstát. Szakemberek és földészek tanácskoztak a Kerekdombon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2005. október 21.Október első napján zárult Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Központok Találkozója, melyen részt vett Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi titkára is, s amelyen elemezték a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában működő magyar kis- és középvállalkozások helyzetét. A részvevő vállalkozásfejlesztő központok zárónyilatkozatukban arra kérték fel Magyarország, valamint a határon túli magyarság reprezentatív érdekvédelmi szervezeteit, hogy vizsgálják felül nemzetstratégiájuk súlypontjait, és a következő szempontokat érvényesítsék: szemléletváltás, amely az identitás fenntartása mellett a tudáson alapuló gazdasági versenyképesség fejlesztését helyezi előtérbe; nagyobb fontosság tulajdonítása a mikro-, kis- és középvállalatok támogatásának; a hozzárendelt költségvetési források volumenének és arányainak erőteljes növelése (az előző évhez képest az általános határon túli magyarok számára biztosított támogatási összeg 25%-kal csökkent, s ebből a vállalkozásfejlesztésre változatlanul 4% jutott); a támogatás-elosztó alrendszerek összehangolása; a vállalkozásfejlesztő központok hálózatának bővítése, hatékonyságának növelése. A találkozón részt vett a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének (RPVSZ) vezetősége is. Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) igazgatója és a jelenlévő UKKA-szakemberek, a 2005-ös évi tevékenységről végzett részletes elemzések alapján, a két székely megyei központ nyomában az erdélyi sikeres VFK-k közül harmadikként az RPVSZ-t méltatták. /Ö. I. B.: Vállalkozásfejlesztők találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2006. április 25.Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete székhelyén született, de Kolozsváron tevékenykedett Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. A mezőgazdasági gépészmérnökök és szakemberek ez alkalommal a mezőgépészet jelenlegi helyzetéről is beszélgettek, egyebek között arról, hogy szaktanácsadással segítik a gazdákat e téren. Rajka Péter /Marosvásárhely, 1807. febr. 11.- Kolozsvár, 1876. ápr. 28./ Bolyai Farkas ismerte fel tanítványában a műszaki érdeklődést, s ösztönözte arra, hogy műegyetemet végezzen. Rajka Péter az egyetem elvégzése után hazajött Erdélybe és 1840-ben Kolozsváron nyitotta meg gépgyártó műhelyét. 1857-ben az első erdélyi országos kiállításon több mezőgazdasági gépet mutatott be. Rajka gyárából látták el az erdélyi gépszükséglet 1/6 – 1/8-át. Támogatta az Erdélyi Gazda Egyletet is. Az RMGE székházában Rajka Péter életéről Szász Zoltán mérnök, egyetemi tanár beszélt, majd Csomoss Attila, az RMGE elnöke elmondta, azért emlékeztek meg a nagy elődről, mert élete példamutató volt. A mezőgazdaságban a mai napig kaotikus minden. A mezőgazdasági termékeknek nincs piaca. Szász Zoltán kifejtette, érdekvédelmi csoportosulásokat, gazdaköröket, gépköröket kell szervezni és működtetni. /(vajda): Rajka Péter gépgyártóra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2007. február 12.Február 10-én a Kolozsvár Társaság székhelyén ünnepelte névadója születésének 200. évfordulóját a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A szervezet közgyűlésén tisztújítást tartottak, amelynek eredménye: (régi/új) elnök – Farkas Mária, alelnök – Katona Béla, titkár – László Kálmán. Farkas Mária előadást tartott a forrásteremtés romániai lehetőségeiről. Salat Csilla méltatta Rajka Péter életművét. A Marosvásárhelyen 1807. február 11-én született ezermester feltaláló, kisvállalkozó-szervező gépész és üzletember Erdély iparosításának élharcosaként vonult be a történelembe. De emberként is példaképül szolgált korának és a jövőnek: 1848-ban a kolozsvári fegyvergyár igazgatójaként Gábor Áronnal együttműködve segítette a forradalmat, amiért annak bukása után megtorlásban volt része; a Bach-korszakban a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara másodelnökeként igyekezett kivédeni a tőkehiányból eredő iparfejlődési hátrányt, szorgalmazta az erdélyi vasútvonal kiépítését. 1876. április 28-án hunyt el. Az emlékülésen Szász Zoltán (Marosvásárhely) a Teleki Tékában székelő állami levéltárból beszerzett, Rajka Péter munkásságához fűződő adatokat ismertetett, /Ö. I. B. : Rajka Péterre emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./2007. június 28.Kolozsváron folyik a Partnerségben – Közösen az EU-ban című román–magyar üzleti fórum. Szervezői, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A rendezvényen ismertették a sikeres pályázatírás tudnivalóit. Farkas Mária, a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének elnöke az új versenyfeltételekről és lehetőségekről tartott beszámolót. /Ö. I. B. : Külföldi tanácsok hazai vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2010. február 2.Corvinus-pályázatok cégek és civil szervezetek számáraA magyarországi Corvinus Támogatáskezelő Zrt. új pályázati lehetőséget hirdet a határon túli egyéni vagy társas vállalkozások és nem nyereségorientált szervezetek számára a következő témakörökben: 1.Turisztikai célú vissza nem térítendő támogatás A pályázat célja turisztikai (hagyományőrző) rendezvény vagy kísérőrendezvény szervezésének és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének (tourinform iroda létrehozása, információs táblák és kiadványok készítése stb.) támogatása. Mértéke a turisztikai (hagyományőrző) rendezvény/kísérőrendezvény szervezése témában legfeljebb 5 000 000 HUF, turinform iroda létrehozására legfeljebb 3 000 000 HUF, információs tábla és kiadvány készítésénél legfeljebb 1 000 000 HUF összeg erejéig igényelhető. A megvalósítani tervezett idegenforgalmi projekt keretében a saját erőnek a projekt összköltségének legalább 50 %-át el kell érnie. 2. Vissza nem térítendő támogatás a határon túli írott és elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozására, működésére, fejlesztésére A pályázat keretében a Corvinus Zrt. olyan projekteket kíván támogatni, melyek megvalósításával elősegíthető a határon túli írott vagy elektronikus sajtótermékek gazdasági rovatainak létrehozása, illetőleg a már meglévő gazdasági rovatok fenntartása, továbbá bizonyos fokú fejlesztése. Az igényelhető támogatás nem haladhatja meg a 30 000 000 HUF összeget. A támogatott saját erő hozzájárulása a kivitelezni kívánt projekthez nem lehet kevesebb, mint a projekt összegének 50 %-a. 3. Fiatal kezdő vállalkozók támogatása A pályázat tárgya vissza nem térítendő támogatás a kezdő vállalkozás létrehozásának feltételeit biztosító kiadások (dokumentumok, igazolások, kérelmek stb. beszerzése, benyújtása) és/vagy kezdeti beruházási (eszközbeszerzési) és működési (iroda, műhely stb. fenntartási) költségek fedezésére irányul. A támogatás mértéke maximum 1 000 000 HUF. 4. Utólagos önrész támogatás Európai Uniós, illetve nemzeti gazdaságfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó projektek esetében A támogatás a gazdaságfejlesztési projektet megvalósító pályázó az Európai Uniós vagy nemzeti pályázat kiírásban meghatározott saját erőkövetelmények biztosításához nyújt részfinanszírozást. A támogatásra kizárólag olyan pályázók jogosultak, akik már rendelkeznek az adott uniós vagy nemzeti támogatás elnyerését bizonyító támogatási szerződéssel. A Corvinus Zrt. továbbá kizárólag még futó projekteket támogat. A támogatás az uniós vagy nemzeti pályázati kiírásban megjelölt saját erő készpénzhányadának EU tagállamok esetében 50%-áig terjedhet, maximum 4 000 000 HUF értékben. Támogatásra pályázhatnak azon vállalkozások, amelyek legalább 1 éve működő egyéni-, vagy társas vállalkozások, nem állnak csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, nincs 60 napot meghaladó, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása, és amelyek az érintett vállalkozásfejlesztési központ (esetünkben Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége) előminősítése alapján támogatásban részesíthetőnek bizonyulnak. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2014. június 17.KalákaszellemBizonyára sokan felkapják a fejüket, amikor Apáczai Csere Jánosnak, Brassai Sámuelnek, Bölöni Farkas Sándornak, Orbán Balázsnak, Kővári Lászlónak, gróf Mikó Imrének, Wesselényi Miklósnak vagy Kós Károlynak az erdélyi gazdasági gondolkodásban betöltött szerepéről hallanak Pedig ezek az érdemek túlhaladták régiónk határait, elegendő, ha csak a polihisztor Brassaira gondolunk, akinek ilyen vonatkozású könyvét a mai Harvard Egyetem négy nyelven adta ki. A későbbi utódok közül idesorolható Berde Áron, Erdély első közgazdászprofesszora, Debreczeni Márton, a helyi bányászat „guruja”, Rajka Péter, az erdélyi gépgyártás úttörője és társaik: Gyárfás Elemér, Kovrig Béla, Oberding József György, Nagy Miklós, Imreh István, Szász Pál, Gávai Gaál Jenő, Barabás Endre, Vencel József stb. ÖRDÖG I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
